Delphi

Delphi romvárosDelphi a Parnasszosz-hegy délnyugati lejtőjén terül el, 570 méter magasan, Athéntól 160 km-re. A település Görögország egyik fontos régészeti területe és egyben modern városa.

Delphit a világ közepének tartották, ugyanis a legenda szerint Zeusz két sast indított el a világ két végéről, azzal a céllal, hogy találják meg a világ köldökét, és a sasok Delphi felett találkoztak, azon belül pedig az Omphalosz kőre szálltak le, amit attól kezdve a világ köldökének hívtak. A követ ma a Régészeti Múzeumban őrzik.

A település hírneve a jóslásból fakadt, a jóslatok bölcsőjének tartották. Fő istene Apollón volt, akit többek közt a jóslás isteneként is tiszteltek. A mítosz szerint itt küzdött meg a sárkánnyal, Püthónnal, akinek teste a földbe veszett, és az ebből feltörő gőzök segítették Apollónt a jóslásban.

Az első kőtemplomot i.e. a 8. század körül emelték itt, Apollón tiszteletére. Apollón mértékletességre intette az embereket, és arra Apollón-templom maradványaiösztönözte őket, hogy forduljanak önmagukba. Innen származik a mondás is: „Ismerd meg önmagad!” („Gnothi seauton!”)
I.e. a 8-6. században rendkívül népszerű hely volt ez a királyok és hadvezérek számára. A világ minden tájáról érkeztek ide vezetők, akik meg szerették volna tudni, hogy sikeres lesz-e a következő hadjáratuk, vagy éppen csak tanácsot akartak kérni, hogy kivel házasodjanak össze. A hely tehát rendkívül nagy befolyással bírt az akkori politikai-társadalmi életre.

Jóshely maradványai





A papnő a jóslatokat, a sziklahasadékból feltörő kénes gőzök miatt, mindig bódult állapotban mondta el, így közvetítette Apollón akaratát. Ezért a jóslatok csak töredékesek voltak, amiket a papok versekké formáltak, így adták tovább őket a jóslatra váróknak.
A jóslatok mindig homályosak és kétértelműek voltak, nagyon nehéz volt őket megfejteni. Ilyen volt például a Kroiszosz királynak adott jóslat is: a király meg akarta tudni, hogy háborút indítson-e a perzsák ellen. A jósnő azt felelte: „Ha Kroiszosz átkel a Halüsz-folyón, nagy birodalom dől meg!” Ezt a király saját győzelmeként fogta fel, azonban a perzsák megtámadásának következtében Kroiszosz birodalma elbukott.

Delphi ásatási területének főbejáratánál egykor egy római piac terült el, innen indultak a felfelé vezető lépcsők, amelyet a Szent útnak is neveztek, hiszen Apollón templomához vitték az embereket.
A felfelé vezető úton állt a kerkürai bika bronzszobra, az athéniak marathoni emlékműve és a fogadalmi ajándékok, amelyeket a Ókori színházjóslást kérők adtak a településnek hálájuk jeléül. Itt láthatjuk még a kincsesházakat is, amelyekben szintén az Apollónnak szánt értékes ajándékokat helyezték el a jóslatokért és a sikerekért cserébe. Közülük is a legszebb az athéniak kincsesháza volt, amelyet i.e. 490-ben építettek a marathoni győzelem emlékére. Ezzel a dór stílusú márványépülettel akartak Apollón előtt tisztelegni.
 Apollón temploma mellett egy színházat is megtekinthetünk, ahonnan páratlan kilátásban lehet része annak, akinek még van energiája felkapaszkodni az épületre. Tőle nem messze a Kasztalia-forrást is megtalálhatjuk.
A legfelső teraszon a stadion maradványait láthatjuk. Itt rendezték meg négyévente a sportversenyeket, aminek legfontosabb száma a kocsihajtás volt. A sportesemény a Püthaiai-ünnepség részét képezte. A 117 méter hosszú és 28 méter széles stadion még i.e. az 5. században épült.

Az ásatási területen fellelt kincseket, szobrokat és maradványokat Delphi Régészeti
Múzeumában nézhetjük meg. A múzeum egyik legérdekesebb tárgya az Omphalosz, az a márványkő, amelyet a föld köldökének is neveznek.
A klasszikus szobrászat egyik legszebb darabját is itt tekinthetjük meg: a Kleobiszt és Bitónt ábrázoló szoboregyüttest, amely i.e. a 6. században készült. A mítosz szerint a két fivér anyja Héra egyik papnője volt. Egy nap nem tudott elmenni a szentélybe, mert ökrei nem tértek vissza a mezőről, ezért a két fiú húzta az úton, míg a szentélybe nem ért. Anyjuk úgy jutalmazta meg őket, hogy álmukban, békésen haltak meg.Ókori stadion

Delphiben emellett számtalan olyan követ találtak, amelyeken írásokat véltek felfedezni. Később rájöttek, hogy a kövek úgynevezett szabadulólevelek: ez azt jelentette, hogy ha egy rabszolga átjutott a település határán, akkor szabaddá vált, és ezt a tényt egy kőre jegyezték fel.

A múzeum egyik leghíresebb tárgya a delphoi kocsihajtó bronzszobra, ami i.e. az 5. században készült.
A mai modern Delphi az ókori romoktól nem messze, csupán pár kilométerre helyezkedik el. Itt jó néhány hotel és panzió várja a látogatókat. A település 3500 lakost tömörít magába, és szinte csakis az idegenforgalomból él.
A Delphoi romvárost az UNESCO a Világörökség részévé tette 1987-ben.

Kasztalia-forrás

Apollón templomától nem messze helyezkedik el a Kasztalia-forrás. Akik jóslatért mentek Delphibe, azoknak először ebben a forrásban kellett megmosniuk a kezüket és fejüket, ugyanis a forrás vizét szent víznek tartották. Úgy vélték, hogy a víznek tisztító ereje van, így csak az léphetett be Apollón szentélyébe, aki megmosakodott benne. A forrást ezen kívül Apollón és a múzsák kedvenc tartózkodási helyének is vélték.
A legenda szerint a forrás neve Kasztalia nimfától ered, aki Apollón szerelme elől menekült, mikor a vízbe vetette magát.


Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.
OldaltérképGörögországMediaajánlatKapcsolatAdatvédelem Honlapkészítés - Keresőoptimalizálás