Kolostor-köztársaság

A híres Kolostor-köztársaság a 60 km hosszú és 12 km széles Athos-félszigeten kapott helyet. Fővárosa Kariesz.

A legelső kolostort, amely a Nagy-Lavra nevet viseli, Szent Athanáz hozta létre 963-ban, majd Bizánc segítségével sikerült bővíteni a kolostorok számát a 11. században. Ennek köszönhetően 40 kolostort építettek, amelyekben összesen 40 ezer szerzetes élt. Ma már csak 20 kolostor működik itt, és a 40 ezer fős szerzetesközösségből mindössze 1700-an maradtak.

A köztársaság területére nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Egy 1060-ban készült bizánci bulla alapján sem nők, sem pedig gyermekek nem mehetnek a félsziget területére, de ami még érdekesebb, hogy még azok a hajók sem mehetnek a félszigethez 500 méternél közelebb, amelyeken nők tartózkodnak.
Azonban a férfiakra is szigorú szabályok vonatkoznak. Csakis azok a férfiak élhetnek az Athos-hegyen, akik 21. életévüket betöltötték, és a keleti ortodox vallást gyakorolják.
Ezen kívül pedig más férfiak csakis különleges engedéllyel léphetnek be a köztársaság területére, és amíg ott tartózkodnak, be kell tartaniuk minden szigorú szabályt, amely a szerzetesekre vonatkozik.
Engedélyt igényelni Magyarországon is lehet Görögország nagykövetségén, valamint Thessalonikiben, azon belül is az Athos Hegy Zarándokainak Hivatalában.

A szerzetesek már az 5. századtól a világtól való elszigeteltségben éltek, majd ezután alakultak ki a tényleges szerzetesközösségek. A köztársaságot a Szerzetesi Tanács irányítja, élén pedig a Tanács elnöke áll.

A kolostorokról:
Minden kolostort egy falrendszer vesz körül, amelyekhez több torony épült. A kolostorok központjában a katholikon, más néven a főtemplom áll. A katholikon előtt található a kolostor udvara, amelyben a kútházat láthatjuk, és itt van még a szenteltvíztartó medence is. Az udvar két végén helyezkedik el a trapéza, azaz az ebédlő, valamint egy másik épület, amelyben a kolostor vendégeit helyezik el (ezt más néven archondariának hívnak).

Minden hajnalban 3 és 4 óra között istentiszteletet tartanak. A szerzetesek naponta csak kétszer étkezhetnek, és akkor legfőképpen azokat a zöldségeket fogyasztják, amelyeket saját maguk termesztettek. Ezen kívül egy évben 160 napot kell böjtölniük, amikor egy nap csak egyszer étkezhetnek, és ilyenkor tilos tojást, sajtot, halat és tejet fogyasztaniuk.

Máig is nagy viták övezik az Athos-hegy kérdését az Európai Unióban. Ennek egyik oka, hogy a svéd és a finn külügyminiszterek nem írták alá azt a rendelkezést, amellyel megállapítják az Athos-hegy státuszát. Szerintük ugyanis egyrészt a köztársaság negatív diszkriminációt gyakorol, másrészt pedig a szabad mozgás gyakorlásának elvét.

Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.
OldaltérképGörögországMediaajánlatKapcsolatAdatvédelem Honlapkészítés - Keresőoptimalizálás