Meteorák

Meteorák, sziklatömbökA meteorák hatalmas sziklatömbök, amelyek tetején kolostorok állnak. A meteora szó a meteorosz melléknévből alakult ki, jelentése: levegőben lebegő. Az idelátogató elé lélegzetelállító látvány tárul, és egy örök emlékkel lesz gazdagabb.
A sziklák kialakulását kb. 50 millió évre vezethetjük vissza. Ekkor még víz borította a területet. A folyók hatalmas hordalékot raktak le, amely összetételének köszönhetően betonkemény sziklákká alakult. Később a tenger visszahúzódott, viszont a több száz méter magas hordalékkúpok ottmaradtak.


A 11. században telepedtek le az első magányos remeték a sziklák barlangjaiban, a kolostorok pedig kb. a 14. században alakultak ki.

A keresztény vallás egyik legfontosabb eleme volt Isten dicsőítése, és ehhez a legmegfelelőbbnek egy félreeső helyet tartottak, amely távol van a világ csábításaitól.
1367-ben Nilosz atya alapította meg itt az első szerzetesrendet, a török hódítók elől menekülő néhány szerzetessel és az itt élő remetékkel.

Varlaam atya és Athanasziosz is idevándoroltak, és az egyik sziklacsúcson megalapították az úgynevezett cönobita kolostort, ami Meteorák, sziklatömbökegy rendkívül szigorú szabályok alapján működő kolostor volt. Ismertebb neve: Nagy Meteoron-kolostor. A legenda szerint Szent Athanasziosz barátot egy angyal és egy sas emelte fel a magas sziklacsúcsra.

A szerzetesek életét az önsanyargatás, a világtól való elhatárolódás és a hosszú imádkozások jellemezték.
Szigorúan tiltották a nőkkel való bárminemű érintkezést. A szerzetesek minden munkát saját maguk végeztek el, teljes mértékben az önellátásra rendezkedtek be. A szántóföldeken való munkát és a nyájak gondozását viszont azok végezték el, akiket még nem szenteltek fel. Napi 8 órát imádkoztak, amely alatt nem lehetett leülni, és minden évben kötelezően 100 napot kellett böjtölniük. Ekkor csak naponta egy alkalommal étkezhettek, akkor is csak keveset.

Ekkor még a kolostorokba csak kötélhágcsókon lehetett feljutni, ez is jelezte, hogy mennyire elhatárolták magukat a külvilágtól.
Ma már elég csak a lépcsőket megmászni ahhoz, hogy feljussunk hozzájuk.
A Meteorákon összesen 24 bizánci kolostort számolhatunk össze, amelyek mind-mind 600 évnél idősebbek, ám közülük ma már csak 6 látogatható.

A Meteorák legfőbb kolostorai:

Roussanou-kolostorMinden kolostorban van egy főtemplom, a katholikon, ahol a Szent Misét tartják, valamint egy reflektórium (a kolostor ebédlője), egy kápolna és egy udvar, ahol a szerzetesek cellái is vannak.
A kolostorok legfőbb embere az apát, a zárdák vezetője pedig az apácafőnöknő. Azt a bevételt, amelyet a kolostorok a munkákból szereznek, jótékonysági intézményeknek adják.

A Meteorákat akár egy nap alatt is végig lehet látogatni, viszont nyitva tartásuk folyamatosan változik, ezért a legjobb, ha már előre megérdeklődjük a turistairodákban.

Nagyon fontos tudni, hogy milyen öltözékben lehet csak odamerészkedni: nőknek tilos a fedetlen váll, és mindenképpen térd alá érő szoknyát kell viselni. Ha szigorúnak is tűnnek a szabályok, gondoljunk csak bele, hogy a nők egykor nem is mehettek a Meteorákhoz, mert a szerzetesek kimondták, hogy tilos az ellenkező nemmel való érintkezés. Férfiaknak hosszú nadrág a kötelező.
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.
OldaltérképGörögországMediaajánlatKapcsolatAdatvédelem Honlapkészítés - Keresőoptimalizálás