Mükéné (Mykines)

Mükéné látképeMükéné egy ókori görög romváros, amely a félsziget északkeleti részén helyezkedik el, a Zarosz és az Ajiosz Iliasz hegyek lábánál.

Legrégebbi lakói az újkőkorban települtek le a mai város területén, így tekintélyes történelmi múlttal rendelkezik: többek közt egy egész történelmi korszakot neveztek el róla, és ez a város volt a mükénéi civilizáció központja is.
A mítosz szerint Mükéné alapítója Perszeusz volt, aki a város hatalmas falainak Atreuszhoz vezető útfelépítéséhez küklopszok segítségét kérte.

Mükénét Heinrich Schliemann fedezte fel, Homérosz írásainak segítségével, az 1870-es években. Rengeteg leletet tártak fel a területen, amelyekből az is kiderült, hogy Homérosz eposzai valós eseményeken alapulnak. Az itt talált leletek, mint például az aranymaszkok, az ékszerek, valamint a különböző használati tárgyak az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban vannak, ezért mielőtt Mükéné városába érkeznénk, érdemes ellátogatni a múzeumba, így könnyebben el tudjuk képzelni, milyen is volt a hely évezredekkel ezelőtt.
Oroszlános kapuAz ásatási területet a világörökség részévé nyilvánították, 1999-ben.

Mükéné városának rendkívül érdekes felépítése volt: külön-külön negyedeket alakítottak ki a társadalom különböző csoportjainak, mint például a kézműveseknek és az előkelőknek, de külön negyedet szántak a temetőnek is.
Ez volt a legelső, akropolisszal rendelkező város.







Mükéné nevezetességei:
  • A mükénéi fellegvár i.e. a 14-13. században épült egy magas dombon. A vár egy Mükéné fellegvárának maradványaierődített királyi székhely volt, amelyet hatalmas védőfalak vettek körül.
  • Mükéné legismertebb nevezetessége a város bejárata, az Oroszlánkapu. A kapu i.e. 1250-ből származik, és mintegy 7 méter magasra nyúlik a fejünk fölött. Ezt mindössze 3 hatalmas kőtömb megfaragásával érték el. Nevét onnan kapta, hogy két dombormű ékesíti, melyek oroszlánokat ábrázolnak. Az Oroszlánkaput Európai egyik legrégibb nagyszobrászati alkotásának tartják.
  • Rengeteg sírt is találtak a városon belül. Ezek közül a legismertebb és legszebb az Atreusz kincsesház, amely rendkívül jó állapotban maradt fenn. Az Atreusz kincsesházhoz egy 40 méter hosszú, kőfallal körülvett út vezet, amely 5 méter magas kapuzattal rendelkezik.  A kincsesházat egy domboldalra építették. Kör alakú alapja mintegy 15 méteres átmérővel rendelkezik. A sírt már korábban kirabolták, így nem találtak benne számottevő leletet, viszont a többi sírból előkerültek aranymaszkok, használati tárgyak és ékszerek egyaránt.
  • Ezen az ásatási területen találták meg a Nesztór-serleget is, amely kb. i.e. 1550 körül készült. Valószínűleg kultikus jelentősége volt, és vallási szertartásokon használták. Azért hívják Nesztór-serlegnek, mert Nesztór, akháj király tulajdonának vélték.

Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.
OldaltérképGörögországMediaajánlatKapcsolatAdatvédelem Honlapkészítés - Keresőoptimalizálás