Naxos

Naxos szigete a Kikládok szigetcsoportjához tartozik, annak is a legnagyobbika. A sziget területe 440 km2, és 17 000 lakossal rendelkezik. Itt található a szigetcsoport legmagasabb hegye, a Zeusz-hegy, amely 1004 méter magas. Ezen kívül ez a sziget a legtermékenyebb is a szigetcsoport tagjai közül: rengeteg gyümölcsöt és zöldséget termesztenek, mint például barackot, dinnyét, fügét és citrusféléket. Ez a termékenység az oka annak, hogy Naxos-t a szerencse szigetének is becézik.

A sziget a nevét a Kis-Ázsiából származó károk nevű nép vezetőjéről, Naxos-ról kapta.
A mítosz szerint ezen a szigeten született Dionüszosz, a mámor és a bor istene, valamint Zeusz is itt nevelkedett.
Valószínűleg már i.e. a 4. évezred előtt is éltek itt emberek, viszont a legrégebbi leletek abból az időből származnak.

A sziget fővárosa Chora vagy más néven Naxos város. Chora jellegzetes jelképe a Portara, amely a hatalmas és befejezetlen Apollón-teplom márványkapuja.
A legtöbb turista, aki Naxos-ra érkezik üdülni, Chorában tölti el az ideje nagy részét. Azonban akik ezt a szigetet választják nyaralásuk színhelyéül, és igazán szeretnék is megismerni azt, azoknak el kell hagyniuk Chorát, és be kell barangolniuk Naxos-t. Ez nem jelent nagy kihívást, ugyanis autó- és motorbérlésre rengeteg helyen akad lehetőség, ráadásul a fővárosban igen kedvező áron juthatunk hozzá bérelt járműhöz. Ezen kívül pedig az utakról is el lehet mondani, hogy elég jó minőségűek, az viszont problémát jelenthet, hogy a sziget belsejében nagyon kevés benzinkutat találunk, ezért bizonyosodjunk meg róla, hogy teli tankkal indulunk útnak!


Naxos déli és délkeleti részét sajnos aligha tudjuk bejárni, ugyanis errefelé nincsenek utak. Ennek egy rendkívül érdekes oka van: ezen a területen nagy a valószínűsége annak, hogy még rendkívül sok feltáratlan tárgyi emlék vagy rom rejtőzik, és ha valaki építkezés közben rábukkan egyre, annak kötelessége ezt jelenteni a megfelelő szerveknél, ebből pedig hosszú évekig elhúzódó ásatások következnek. Így errefelé eléggé kockázatos lenne építkezésbe kezdeni.

Chorából több úton is elindulhatunk Naxos belseje felé.
A sziget északi csücskében az Apollonas nevű települést találjuk. Mindenképpen érdemes ide eljönni, mert útközben is számos nevezetesség mellett haladhatunk el. Ilyen például egy velencei torony és egy ikertemplom. A templom érdekessége, hogy egyik fele ortodox, míg a másik katolikus. A szigeten egyébként ezen kívül több ilyen templomot is találunk. Az úton még néhány bizánci templomot és sok-sok szélmalmot láthatunk.
Érdemes megállni Aperranthos faluban. Itt megnézhetjük az ókori városfalat, a velencei tornyokat, a 13. századból származó templomot, és még a régészeti múzeumba is betérhetünk.
Kanyargós utak mentén érkezünk meg Apollonas-ba, amely egy csendes kis falu. Apollonas nagyon szép és nyugodt stranddal rendelkezik, amelynek mentén jobbnál jobb éttermek hívogatják a vendégeket.

Apollonasból a nyugati parton, illetve Naxos belseje mentén is visszajuthatunk Chorába. Az út errefelé is csodás, és ugyanúgy, ahogy előbb, templomokkal és egyéb látnivalókkal van tarkítva.
Moni faluban például egy 9. századból származó kolostort csodálhatunk meg, mely a Panagia tis Drosinis nevet viseli. Falain 15. századi festmények maradványait tekinthetjük meg.
A Melanes-völgyben pedig megállhatunk egy kis kirándulásra vagy piknikezésre is. Ennek a helynek az az érdekessége, hogy ugyanolyan lepkék élnek itt, amelyekről azt állítják, hogy csakis Rodoszon vannak, azon belül is a Lepkék Völgyében.

A fővárostól déli irányba egy 30 km-es homokdűnés szakasz helyezkedik el. Itt csodás, homokos strandokat találunk, ahová egy földúton juthatunk el a part mentén, de legalább ugyanilyen szép strandok vannak a keleti parton is.

Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.
OldaltérképGörögországMediaajánlatKapcsolatAdatvédelem Honlapkészítés - Keresőoptimalizálás