Rodosz

Rodosz szigete a legnagyobb tagja a Dodekanészoszi szigetcsoportnak. Területe 1398 km2. 73 km hosszú és 25 km széles. Ez a terület kb. 125 ezer lakost tömörít magába, akik közül megközelítően 57 ezer ember Rodosz városában él.
Rodosz népszerűségét az is jelzi, hogy gazdaságának a 85 %-át az idegenforgalom adja. Ezt kellemes klímájának, változatos növényzetének és tájainak, különleges műemlékeinek és remek strandjainak köszönheti.
A mítosz alapján Zeusz ajándékozta a szigetet Héliosznak, a napistennek, nevét pedig Rhodé nimfáról kapta, akibe ezen a helyen szeretett bele Héliosz.

Rodosz a közlekedés szempontjából is kitűnő szigetnek számít. Európai viszonylatban is jó tömegközlekedéssel rendelkezik, folyamatosan indulnak hajók és kompok a közeli szigetekre és a görög szárazföldre, repülőtere pedig az égei-tengeri vidék legforgalmasabbjának számít az idegenforgalmi szezonban.
A sziget északi részén helyezkedik el Rodosz város. Óvárosa a mai napig lakott, és több méter széles falak veszik körül. A legtöbb látnivalót a Collachium nevezetű negyedben találjuk, hajdan ez szolgált a johannita lovagok lakhelyéül. A lovagnegyed alatti városrészben, a Hórában pedig rengeteg taverna és üzlet csalogatja a turisták tömkelegét. Ha egy kis nyugodt sétára vágyunk, akkor mindenképpen az úgynevezett zsidó negyedbe kell ellátogatnunk, ugyanis ez a negyed az óváros legnyugalmasabb része.

Get the Flash Player to see this player.

Rodosz nevezetességei:

  • A Szimisz-téren található Aphrodité-szentély maradványai, amely i.e. a 3. században épült.
  • A Régészeti Múzeum, ahol többek közt megtekinthetjük a rodoszi Aphrodité-szobrot, valamint az Aphrodité Thalasszia-szobrot.
  • A Francia kápolna
  • A Nagymesterek palotája
  • A Szulejmán-dzsámi és a Török Könyvtár, ahol még belépődíjat sem kell fizetnünk
  • A Kahal Shalom Zsinagóga épülete, amely emléket állít azoknak a zsidóknak, akiket a 2. világháború ideje alatt hurcoltak el innen.
Ha a városban járunk, mindenképpen érdemes megnézni Rodosz fellegvárának maradványait, a stadiont és a színházat, amit i.e. a 2. században építettek. A naplemente időszaka a legjobb erre a programra, mert akkor a legszebb a kilátás innen a tengerre és a városra.
Az újváros látnivalói közé tartozik még a Tengeri Akvárium és a Mandraki kikötő is. A kikötőből indulnak a kirándulóhajók a környező kis szigetekre. Egy legenda szerint a rodoszi kolosszus ennek a kikötőnek a mólóin állt terpeszben, és két lába között szelték a hajók a vizet.

A modern városrészbe szórakozóhelyek tömkelege várja a vendégeket, és minden nyáron megtekinthetjük a fény- és hangjátékokat, amelyeket a Nagymesterek palotájánál rendeznek meg.
A sziget keleti részén strandok sorakoznak, például Kalithea Thermi strandja, ami már az ókorban is nagyon kedvelt volt gyógyforrásai miatt. Ha valaki búvárkodni szeretne, azt itt teheti meg, ugyanis ez az egyedüli hely, ahol engedélyezik a merülést.
Ha egy kis természetre vágyunk, az Epta Pigesz, azaz a Hét-forrás vidéke a legjobb úti cél.
A közelben egy dombtetőn láthatjuk a Szent Szűz-kolostort, amelynek az az érdekessége, hogy minden évben szeptember 18-án ellátogatnak ide azok az asszonyok, akik gyermekáldásra vágynak, hogy a Szűzanya segítségét kérjék.
A Dodekániszosz egyik legismertebb látnivalója a Lindosz, ami a fővárostól 50 km-re található. A Lindosz egy sziklaszirt, amit egykor erődként is használtak. Mindössze 2 km-re van Lindosztól Pefki, ami egy igen kedvelt nyaralóhely, ezért strandja leggyakrabban eléggé zsúfolt.

lindoszHa Rodoszon járunk, nem hagyhatjuk ki a programból Kamirosz városának maradványait. A várost elhagyták még az i.e. 2. században egy nagy földrengés miatt. A maradványok közt egy teljes lakónegyedet is láthatunk, az itt talált leleteket pedig megnézhetjük a Régészeti Múzeumban. Rodoszt az ókori görög civilizáció máig élő múzeumának is szokták nevezni.
Rodoszon Faliraki az a hely, ahol a turista igazán kipihenheti, kiszórakozhatja magát, hiszen a város már a 60-as évektől kezdve az egyik legkedveltebb turistaközpont, ahol rengeteg bár, étterem, diszkó és különféle üzletek várják a vendégeket és vásárlókat.
A szigeten évente 260 napot süt a nap. Nem csoda hát, hogy Rodoszt a Nap szigetének is szokták becézni. A rodosziak úgy köszönték meg a szinte véget nem érő napsütést, hogy egy 32 m magas kolosszust építettek.

A rodoszi napsütéssel kapcsolatban egy mítosz is kialakult. A görögök úgy tartották, hogy Zeusz Héliosznak, a Nap istenének ajándékozta a szigetet, aki minden reggel a szent kakas kukorékolására ébredt, majd a keleti palotájából egy négylovas szekéren indult útra, mellyel végigszelte az eget, a nap végén leszállt nyugaton, végül pedig aranycsónakon hajózott haza.
Érdemes akár két vagy három hetet is eltölteni ezen a csodás szigeten, ugyanis rengeteg egynapos program vár a turistákra, amelyek maradandó élményeket szolgáltatnak.
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.
OldaltérképGörögországMediaajánlatKapcsolatAdatvédelem Honlapkészítés - Keresőoptimalizálás